Nah. most úgy fogjuk nektek leírni az atomokat és az elemeket, h megértsétek.
Tehát akkor kezdjük el...
Már nagyon régen kíváncsiak voltak a tudósok, hogy egy dolog, pl.: egy tolltartó, sok-sok apró dologból (részecskéből), vagy egy nagy dologból épül fel.

Démokritosz, görög filozófus, azt tanította, h a testek sok-sok kicsi részből épülnek fel. Ezek a részek az atomok. Ő az atomokat különböző tömegűnek és alakúnak képzelte el. Valamint szerinte nem ugyanolyan sebességgel mozognak, és össze tudnak kapcsolódni, valamint szét tudnak vállni.

Viszont...Arisztotelész mást tanított. Szerinte a világ a vízből, a tűzből, a levgőből és a földből állt. A dolgok eltérő zulajdonságait pedig azzal magyarázta, h egy dolog eltérő arányban (nagyságban) tartalmazza az őselemeket.

John Dalton, angol természettudód volt az, aki előszőr (19. sz. e.-jén) teremtett meg a kémiában elméletet az atomokról.

Akkor tehát az anyagok (tárgyak, élőlények, mindenféle dolog) atomokból épülnek fel. Az atomok nagyon kicsi részecskék. Folyton mozognak, nagyon változatosan kapcsolódnak egymáshoz. Összetételük (amiből állnak, felépülnek) szerint a legegyszerűbb anyagok az elemek.
Az elemk ugyanolyan atomokból épülnek fel, egyszerű anyagok.

Már régen az alkimisták jelekt használtak az anyagok nevének leírásában. Ezzel az volt a céljük, h feljegyzéseiket csak ők értsék.
Berzelius svéd tudós volt az, aki bevezette nálunk a vegyjeleket. A vegyjel az elem latin vagy görög nevének rövidítése.

A vegyjelek általában az elemek 1. betűje. pl.: Oxigén vegyjele O
Viszont hogyha az 1. betű több elemnél azonos, akkor az elem vegyjele nemcsak az első betű lesz, hanem az elm nevéből még egy betű. A vegyjelek 1. betűjét mindig nagybetűvel írjuk.