Richárd és Ödön parancsot adott Gergő megkeresésére.
Mindenki a táborban az ökröket és Boksa Gergőt kereste, mert nem volt mit enni a katonáknak.
Késő este volt már.
Boksa megérkezett. Leszállt a lováról és nyögni kezdett, hogy neki mennyi baja van. Ödön ekkor érdeklődni kezdett:
- No, Boksa! Hát mi történt?
- Jaj, uram mi történt? Nekem ma végem van! Még ágyúval is meglőttek…és…nagyon fáj!- felet Boksa nyavalyogva
Erre mindenki felnevetett.
- És az ökrök hol vannak?- kérdezte Ödön.
- Hmm, az ökrök? Hát én azt nem tudom!
- DE hát én a legbiztonságosabb helyre állítottalak be barátom!
- Hát, de kérem, engem bántottak, meg meglőttek…
- Ön elfutott. Azt már mindenki tudja, de az ökrök hol vannak?
- Én azt nem tudom, engem meglőttek…és…
Boksa addig panaszkodott míg Richárd azt nem mondta, hogy 50 farmatringot neki. Akkor aztán Boksa felemelte a fejét, és felháborodottan ezt mondta:
- Én nemes vagyok, engem nem lehet csak úgy megverni! Meg amúgy is az országgyűlés minden törvényt eltörölt testi bántalmazással kapcsolatban.
- Ha majd megvolt a büntetésed, fellebbezhetsz!- felelte Richárd.
Ezután Boksát felrakták egy székre. Látszott rajta, hogy nagyon fél….
…amikor megkapta az 50 ütést, Richárd megkérdezi tőle:
Na, aztán lőtt-e nagyot a német?
- Nem, egy pisztolyt se sütött el. - felelte Boksa.
- Akkor most vegyetek tőle el mindent, ültessétek fel a lovára, aztán le is út, fel is út!
Boksa felháborodott.
- No megálljon nagyságos uram, nem szárad ez én rajtam.
Aztán rácsapott a lovára és elhajtott. Sokáig ment, mendegélt, míg valami fényt nem pillantott meg.
Az ellenség tábora volt az.
Boksa leszállt a lováról és elindult a tábor felé.
- Megállj, ki vagy? – kérdezi tőle egy sötét alak.
- Ejnye, még megijeszt! Katonaszökevény vagyok én kérem! Szeretnék beszélni az ezredessel! – mondja Boksa.
Aztán a sötét alak odament, Boksához és bevezette az éppen kártyázó ezredeshez.
Az ezredes amikor meglátja Boksát ezt kérdezi tőle:
Miért szöktél el a táborból?
- Azért, mert engem megaláztak, megvertek. És én nemes ember vagyok, akit nem szabad megverni! Én felháborodtam, és eljöttem ide, hogy itt szolgáljak.
- És mit szolgáltál a táborodban?
- Ökörhajcsár voltam én!
- Na jó, az pont el kell most ide!
- Ó, köszönöm uram, nem is tudja, hogy én most milyen boldog lettem- azzal Boksa elkezdi csókolgatni az ezredest.
- Jól van, jól van! Nem emlékszel, hogy mi volt annak az embernek a neve, aki téged megvert?
- Nem, valami szökevény volt. Most érkezett a táborba.
Boksa ezután elmesélt mindent az ezredesnek, hogy most ott a másik táborban éheznek, s minden dolgot amit  a győztes örömmel szeretne hallani….
Az ezredes ami után meghallgatta Boksát, elvezette az ökrökhöz.
Elmondta, hogy náluk hogy tartják az ökröket.
Boksának nem lesz nehéz dolga itt az ökrökkel. Nem is kérte, hogy az istállóban aludhasson, neki megtette az udvar is, ott legalább tudott pipázni…
…
Néha az őrök ránéztek, hogy mit csinál, mert féltették ők is az ökröket.
…
Boksa kint elővette a pipáját, és rágyújtott, majd elkezdte a kalapjáról lekaparni a piszkot, amit később belerakott a pipájába. Erre olyan bűz keletkezett, ami miatt az ökrök szanaszét futottak.
Erre mindenki felriadt a táborban.
Az ezredes kiment Boksához, és felháborodottan kérdezte tőle:
- Mi ez a nagy zaj, hol vannak az ökrök?
- Az ökrök elmentek csudát látni- felelte Boksa.
- Az meg mi? –kérdezi az ezredes
- Ez sokszor megtörténik velük, amikor álmodnak. Ilyenkor elkezdenek futni, amíg meg nem botlanak. De ne aggódjon uram, visszahozom én magának az ökröket!
- Akkor jobb ha siet! Ott van 4 őr, azokat is maga után küldöm!
… Boksa ezután felült a lovára és el kezdett az ostorával a levegőbe csapkodni.
Boksához csak úgy jöttek az ökrök! Egyszer az egyik oldalán, egyszer a másikon!
Amikor meg lett a gulya, Boksa a közepébe ment és ostorával 2-t csapott a levegőbe.
Ekkor látta az egyik őr, hogy ez az ember jót nem akar. Gyorsan utána nyargalt lovával.
De Boksának akármit mondott az csak ment előre, addig amíg a katona ki nem vette kardját. Ekkor Boksa az ostorával odavágott a huszárnak, aki ezt nem hagyta, és visszavágott kardal. Ezt addig játszották, amíg a katona le nem esett lováról.
…
Hajnal volt már.
Boksa megérkezett a magyar táborba, ahol mindenki nagy meglepődéssel fogadta.
- Visszahoztam az ökröket, kapitány úr, úgy ahogy azt tegnap megmondtam. Nem kérek én mást most csak írást arról, hogy az, az 50 ütés, amit tegnap kaptam nem érvényes.
- Jól van, jól van. mindjárt meglesz.
Aztán később, amikor odaadták neki az írást, visszakapta a dolgait is, amit tegnap elvettek tőle.
Richárd nem tudta megállni, hogy ne kérdezze meg: Hol volt tegnap este?
De Boksából nem lehetett semmit se kihúzni. Az csak hallgatott, és soha nem mondott erről az estéről senkinek semmit..