A lenyugodni készülő nap Miklóst a nádasban találta: bujdosnia kellett szegénynek az őt megalázó „nemes vitéz” meggyilkolása miatt. Fájt a szíve nagyon az igazságtalan vádak miatt, ám még jobban bántotta érzékeny lelkét, hogy el kell hagynia a szülői házat. Bár eltökélten indult neki a világnak, mégis vissza-visszafordult, s egyszer csak hazaindult búcsút venni szeretett édesanyjától, akit nem láthat soha többé. Ment, ment a sötét éjszakában, és sötét gondolatai közepette észre sem vette, hogy egy réti farkas fészkébe lépett. A fészekből két ártatlan farkaskölyök nézett rá. A kis farkasok sírtak, nyüszítettek félelmükben. A fiú megsajnálta a magukra hagyott, tehetetlen jószágokat, akik hozzá hasonlóan árván és kiszolgáltatottan várták a segítséget, és szeretettel simogatta, nyugtatgatta őket. Hirtelen azonban vérszomjas ordítást hallott: a zörgő nádból kiugrott a veszett anyafarkas. Azt hitte, hogy Miklós bántani akarja fiait, ezért nekiugrott a fiúnak, nagyokat csapott karmaival az arcába. Miklós se hagyta magát: ütötte-verte a farkast, kinek, mint veszett kutyának csorgott véres nyála. Majd akkorát rúgott oldalába, hogy az ordas a földre csapódott, ám azon nyomban talpra állt, és folytatta a küzdelmet. Ekkor, mintha a semmiből lépett volna elő, megjelent a hím farkas. A fiú a nőstényt torkon ragadta, s az véres tusa után kilehelte lelkét, majd a farkas tetemmel agyonverte annak párját is. A farkaskölykökben sem volt már élet, eltaposta őket a dulakodás közben. Miklós a véres küzdelem után fáradtan ült le egy zsombékra. Testvére, György jutott eszébe a reátámadó farkasokról: azt még csak megértette, hogy a nőstény állat fészkét oltalmazta, hisz fiait védte. De rossz szívű bátyjának mi oka van őt megenni? Mit árthatott vajon ő neki, amiért bátyja a vérszomjas fenevadaknál is kegyetlenebbül feni őrá, édes testvérére a fogát? Ahogy így viaskodott a lelke, még az is megfordult a fejében, hogy ahogy a toportyánokkal, úgy saját farkasával, Györggyel is el tudna bánni. Miklós azonban úrrá lett gyilkos szándékán, s ezzel kettős győzelmet aratott: a farkasokon és önmagán is. Pihent egy kicsit, majd hirtelen ötlettel a két farkast a vállára véve édesanyja háza felé indult.
|